Permanens művelődés

Permanens művelődés

Maga a fogalom az UNESCO montreáli konferenciáján jelent meg első ízben az 1960-as években, ám a hivatalos magyarázatára egészen 1972-ig kellett várni, amely az úgynevezett Faure jelentésben az alábbiak szerint írja le annak lényegét: az egyén felkészítése a tanuló társadalmi kihívásokra – ez a későbbi, ma is használatos élethosszig tartó tanulás paradigma előfutára volt. Az általános felfogás az, hogy a hagyományos iskolai oktatás és nevelés már nem képes betölteni teljes mértékben azon funkcióját, hogy az egyént felkészítse a felnőtté válásra és a világban való boldogulásra, mivel az általános értelemben és az iskolában folyamatosan mért lexikális tudás bizony nem elegendő a sikeres boldoguláshoz.

A világunk felgyorsult, folyamatosan újabb és újabb készségekre, képességekre és kompetenciákra van szükség, tehát a tanulás nem fejeződik be a egy-egy iskola kimeneti követelményeinek a  teljesítésével, hiszen olyan emberfőkre van szükség, akik gondolkodni és cselekedni képesek, vagyis sikeresen tudnak alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz. Szükségszerű, hogy az iskolai keretekből ki kell lépni és szemléletet kell váltani ahhoz, hogy ez megvalósulhasson így a holisztikus szemlélet egyre inkább fontosabbá válik.

Az emberi lény önmagában vizsgálva is sokkal összetettebb annál, minthogy egy-egy szakmával vagy képzettséggel meghatározható legyen egy egyén minden tulajdonsága. A tanulás tehát sohasem fejeződik be igazán, csak nem mindegy, hogy az egyén mennyire lesz felelős gazdája saját önnevelésének, testi, lelki és szellemi fejlesztésének. Hiú ábránd azt gondolni, hogy ez „csupán” az iskola felelőssége – az egyént körülvevő mesterséges és természetes támogatórendszerek jelentősen hozzájárulnak ezen attitűd kialakulásához vagy éppen fordítva, a nem kialakulásához.

A már fentebb hangsúlyozott kisgyermekkori nevelés időszakától kezdve, vagyis magának a szocializációnak kulcsfontosságú szerepe van a nyitott, gondolkodni és cselekedni tudó és a szó nem klasszikus értelmében vett tanulni tudó és akaró attitűd kialakításában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.