A közművelődési intézmények helye és szerepe az élethosszig tartó tanulás tekintetében

A közművelődési intézmények helye és szerepe az élethosszig tartó tanulás tekintetében A magyar közművelődés intézményei – az értékelvű közművelődés fundamentumaként – ma már az ideológia- és programközpontúság helyett a közösségépítő személyiség-fejlesztést állítják tevékenységük középpontjába. A kulturális intézmények között a legszélesebb körben ők biztosítják a kulturális javakhoz való hozzáférést és a…

Tovább olvasom

Kulcskompetenciák

Kulcskompetenciák   A kulcskompetenciák fogalmát és területeit az Európai Unió referencia kerete határozza meg: – anyanyelven folytatott kommunikáció: annak képessége, hogy az egyén fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt. – idegen nyelveken folytatott kommunikáció: a fentieket mediációs készségekkel egészíti ki (pl. összefoglalás,…

Tovább olvasom

Felnőttkori tanulás – megállapítások

Felnőttkori tanulás – megállapítások Ha figyelembe vesszük a felnőttkori tanulás korábban tárgyalt paradigmáit, akkor az alábbiakat állapíthatjuk meg: A tudományos, technikai forradalom idején a formális tanulás és felnőttképzés volt a leginkább jellemző, amely a munkaerő-piaci, szakmaszerző felnőttképzések, munkahelyi képzések, átképzések, nyelvi képzésekben merült ki. A permanens művelődés és a tudás…

Tovább olvasom

Tanulási formák 1. – Formális és nem formális

Tanulási formák 1. – Formális és nem formális Formális tanulás: Formális tanulás alatt azt a tevékenységet értjük, amelyben az életkor szerinti hierarchiába rendezett tanulócsoportok, erre feljogosított és kiképzett oktatók irányítása alatt tanulnak, a képzés célja, tartalma, időpontja, helyszíne és módja részletesen szabályozott. A formális tanulás tehát szervezett és strukturált közegben…

Tovább olvasom

LLL és ami mögötte van

LLL és ami mögötte van   Az egész életen át tartó tanulás programjának általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon a Közösség, mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet megfelelő…

Tovább olvasom

Tudásalapú társadalom

Tudásalapú társadalom Köztudott, hogy manapság az információ társadalmában élünk, ahol a legfontosabb értéket maga a tudás jelenti. A Liszaboni stratégia az ezredfordulón is megfogalmazta a tudás alapú társadalom stratégiai kereteit, melyet az Európai Unió jelenleg is célként fogalmaz meg annak érdekében, hogy a gazdaság versenyképessége biztosított legyen. Ahhoz, hogy mindez…

Tovább olvasom

Permanens művelődés

Permanens művelődés Maga a fogalom az UNESCO montreáli konferenciáján jelent meg első ízben az 1960-as években, ám a hivatalos magyarázatára egészen 1972-ig kellett várni, amely az úgynevezett Faure jelentésben az alábbiak szerint írja le annak lényegét: az egyén felkészítése a tanuló társadalmi kihívásokra – ez a későbbi, ma is használatos…

Tovább olvasom

Globalizáció

Globalizáció Különösen fontos a pozitívan értékelt multikulturalizmussal szemben a negatív hatást gyakorló globalizációs nyomás megkülönböztetése, az utóbbi ellensúlyozása. A globalizációs hatások miatt egyre több külső behatás éri a társadalmat, amit nem lehet kivédeni. Különösen erőteljesen érintik ezek a határon túl magyar közösségeket, mivel eleve egy multikulturális, számukra kisebbségi létet jelent,…

Tovább olvasom

Multikulturalizmus

Multikulturalizmus Meg kell teremteni azokat a fórumokat, ahol a más kultúrákkal való együttélés békés, pozitív példáját hozzák létre közös erőfeszítéssel: Közös bemutatkozások, vendégségek, cserekapcsolatok, partnerség, szomszédolás. Kismesterségek, a tárgyi kulturális hagyományok átadása a hagyományőrzés része, aminek helye van az életen át tartó tanulás tematikájában. A multikulturalizmus pozitív értékei abban az…

Tovább olvasom

Hagyományápolás, nemzeti identitás őrzése, saját kultúrához való kapcsolódás I.

Hagyományápolás, nemzeti identitás őrzése, saját kultúrához való kapcsolódás I. A helyben élő kulturális sokszínűség és a távolban élő azonosság, rokonság felismerésére, értékelésére és megismertetésére nagy gondot kell fordítani. Ebben a közös programok, cserekapcsolatok nagy segítséget jelenthetnek. Javasolt a különböző – nem csak előadóművészeti csoportok és művészek, de más jellegű hagyományok,…

Tovább olvasom