EFOP-5.2.2-17-2017-00117
A közművelődés szerepe az élethosszig tartó tanulásban
MŰHELYMUNKA 3.
EMLÉKEZTETŐ
Időpont: 2018. augusztus 31.
Téma: Az élethosszig tartó tanulás jelentősége
Jelenlévő nemzetközi partnereink:
Tövishát Kulturális Társaság (Románia)
Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (Ukrajna)
Vezető szakértő: Vida Katalin
Ebben a témában az első műhelymunka alkalmával fontosnak tartottuk, hogy tisztázzuk egyes országokban mekkora a munkanélküliség, a foglalkoztatottak aránya.
Azt is tisztáztuk, mit is jelent az élethosszig tartó tanulás fogalma.
Foglalkoztatási ráta,munkanélküliség:
Magyarország:
Magyarország helyzetének az áttekintésénél egyszerű helyzetben voltunk, mivel a KSH folyamatosan készít jelentéseket, amelyeknek az elérése nyilvános. Így ezen adatok alapján a 2018. év eleji adatok alapján a foglalkoztatottak létszáma:
- A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 457 ezer fő volt. A munkaerőpiacon dolgozók száma 108 ezer fővel nőtt. A közfoglalkoztatottak száma 41 ezer fővel csökkent
- A foglalkoztatottak közül 4 millió 405 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 69,1%-ra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,7%-kal, 2 millió 406 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 76,0%-ra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1,0%-kal, 1 millió 999 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 62,2%-ra nőtt.
- A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak létszáma 292 ezer, a foglalkoztatási ráta pedig 28,4% volt.
- A 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal, 74,2%-ra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,9, a nőknél 66,7%.
A 2018. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 29 ezer fővel, 178 ezerre, a munkanélküliség 3,9%-ra csökkent. A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.
Románia és Szlovákia
Az Európai Unión belül az országok legnagyobb csoportja a foglalkoztatási ráta enyhe, stabil növekedését tapasztalta, leginkább ez a Nyugat-Európa-i országokra volt jellemző. Mások egészen lapos pályát jártak be, azaz stabil foglalkoztatási rátával rendelkeznek, ilyen Szlovákia is. Romániában azonban komoly hullámzás van.
A foglalkoztatási ráta a 25–54 éves korcsoportban gyakorlatilag 2001 óta nem változott, míg az idősebb korosztályban (55–64 év) igen markánsan nőtt, a fiatalabbaknál (15–24 év) pedig csökkent.
Nagy az eltérés a foglalkoztatottságban az iskolai végzettségek szerint. Az elemzések első sorban a 25-64 éves korosztályt vizsgálta, mivel az ettől fiatalabban nagy valószínűséggel még az iskolapadban ülve tanulnak. A felső oktatásban részesültek nagyobb arányban vannak a foglalkoztatás körforgásában, mint az alapfokú, vagy középfokú oktatásban részesültek. Az EU 28 tagállamában a legfeljebb felső középfokú vagy nem felsőfokú posztszekunder képzésben részesültek foglalkoztatási rátája 74,8% volt. Amellett, hogy már így is nekik van a legalacsonyabb esélyük (az említett végzettségi csoportok közül) munkát találni, leginkább a legfeljebb alsó középfokú oktatásban résztvevőket sújtotta a legkeményebben a válság.
A sikeres álláskereséshez létfontosságú legalább középfokú végzettséggel rendelkezni, mint Szlovákiában, mint Romániában.
Az egynél több munkahellyel rendelkező személyek részaránya alacsony, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel vállalnak másodállást, mint az alap- vagy középfokú végzettségűek. Ennek csupán az az oka, hogy hivatalos adatok a feketemunkát nem tudják számba venni, számszerűsíteni. Ennek oka, hogy a fizikai munkát végzők száma nagy valószínűséggel inkább a feketegazdaságot erősítik. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők körülbelül 5%-a és a két másik végzettségi csoport mintegy 3%-a vállalt másodállást. Ennek fő oka, hogy az alacsony bérek miatt szükséges a családok megélhetéséhez.
Munkanélküliség Szlovákia
A nyilvántartott munkanélküliek aránya Szlovákiában az év elején elérte az 5,72%-ot.
Munkanélküliség Románia
Romániában tavaly októberben esett félmillió alá az állástalanok száma. Romániában a nagyobb EU-s vállalatok megjelenésével viszonylag nagy ütemben csökkent a munkanélküliség a megnövekedett munkaerő-kereslet hatására, főleg Románia fejlett részein. Ellenben egyre több vállalkozás panaszkodik munkaerőhiányra. A tavalyi utolsó negyedévben a meghirdetett és betöltetlen állások száma a román gazdaságban 60 700 volt, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten. Jelenleg a mukanélküliségi ráta 4,10 %.
Szerbia:
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Szerbiában 594 100 személy munkanélküli, s ez a szám folyamatosan csökken.
Legkönnyebben a felsőfokú végzettségűek találnak munkát, ezek közül is az elektronikai, elektrotechnikai és informatikai technológiai mérnökök találnak maguknak munkát, de nem kell sokáig munkanélküliként tengődniük a szakorvosoknak, matematika-, fizika- idegennyelv-szakos tanároknak, a gyógyszerészeknek és a biokémikusoknak sem. A munkáltatók konkrét technikai ismereteket követelnek meg, illetve, nagy a kereslet a különböző szakmák képviselői iránt is, mint amilyenek a szakácsok, a hegesztők, vagy az idősgondozók.
Kulcsfontosságú, hogy az idegen nyelv ismerete elvárás ezen szakmákban, illetve a meghatározott végzettségek, vizsgák is elengedhetetlenek hozzá.
Ukrajna:
A munkanélküliség Ukrajnában jelentős ütemben nő. A harcok sújtotta kelet-ukrajnai térségben is magasabb a munkanélküliek aránya az országos átlagnál, ott meghaladja a 11%-ot. A legalacsonyabb rátát az ország déli részén lévő Odessza megyében mérték, 7 százalékot. A fővárosban, Kijevben a mutató 7,2 százalék.
Ukrajna lakossága a statisztikai adatok alapján tavaly 42,9 millió volt, ebből a keresőképesek száma 19 millió, azaz kevesebb, mint a fele. Becslések szerint mintegy 3-4 millió ukrán dolgozik külföldön, de hivatalos adatok ezt nem erősítik meg.
A munkanélküliség növekedésének oka a gazdaság jelentős visszaesése, és az ezzel járó leépítés valamennyi szektorban, de különösen az iparban. Már csaknem három éve az ipari termelés Ukrajnában folyamatosan és növekvő mértékben esik.
A munkanélküliek számának emelkedéséhez emellett hozzájárul az is, hogy a kelet-ukrajnai harcok övezetéből kijevi hivatalos adatok szerint már csaknem egy millióan települtek át és élnek „belső menekültként” Ukrajna más térségeiben.
Az élethosszig tartótanulás fogalma:
Mit is jelent ez élethosszig tanuló tanulás? Röviden annyit, hogy a tanulás, ismereteink bővítése, saját magunk képzése nem ér véget sem az első szakma, sem az első diploma megszerzésével. Ahhoz, hogy a modern munkaerőpiacokon hasznosítható, versenyképes tudással rendelkezzünk, folyamatosan fejlesztenünk kell képességeinket, bővítenünk kell ismereteinket.
Az egész életen át tartó tanulásnak az is fontos eleme, hogy önmagunk képzése nem csak az iskolapadokban és nem csak különböző bizonyítványok megszerzésével lehetséges. Hasonlóan fontos a kevésbé szervezett és szabályozott keretek között (non-formális formában) megszerzett tudás, illetve a mindennapi élet és a munka során (informális formában) megszerzett ismeretek is.
Gabányi Ferenc
szakmai munkatárs