A hálózatosodás segítségével egyre nagyobb piac nyílik a kulturális szolgáltatók, hagyományőrzők, művészek stb. számára, ami szerencsésen ellensúlyozhatja a globalizációs nyomásból fakadó nehézségeket. A multikulturális környezetben élő, dolgozó közösségeket fel kell készíteni arra is, hogy békében, egymás értékeit elismerve, de a sajátot büszkén vállalva tudjanak élni.
Az erdélyi (és partiumi) Magyar Házak hálózata jó példát mutat az önkéntes tevékenység szervezésében, és a lokális hagyományok őrzésében, ugyanakkor meg kell keresni azt a pályázati forrást, amellyel költségeik fedezhetők. Tapasztalataik, jó gyakorlataik átadásának lehetőségét is meg kell szervezni, munkájukat el kell ismerni.
A határon túli magyar közösségek részvételét a szakmai együttműködésben államközi egyezmények, szabályozások teremthetik meg a lehetőségét. Másik oldalról pedig fontos egy olyan, a határon inneni és túli magyar kulturális szervezeteket összefogó szakmai testület létrehozása, amely segíti a kisebb-nagyobb szervezetek működését. Információval, pályázati lehetőségek felkutatásával, partnerek, cserekapcsolatok ajánlásával, akár kihelyezett képzésekkel segít orvosolni az esetleges hiányokat.
