A közművelődési intézmények helye és szerepe az élethosszig tartó tanulás tekintetében A magyar közművelődés intézményei – az értékelvű közművelődés fundamentumaként – ma már az ideológia- és programközpontúság helyett a közösségépítő személyiség-fejlesztést állítják tevékenységük középpontjába. A kulturális intézmények között a legszélesebb körben ők biztosítják a kulturális javakhoz való hozzáférést és a…
Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák fogalmát és területeit az Európai Unió referencia kerete határozza meg: – anyanyelven folytatott kommunikáció: annak képessége, hogy az egyén fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt. – idegen nyelveken folytatott kommunikáció: a fentieket mediációs készségekkel egészíti ki (pl. összefoglalás,…
Felnőttkori tanulás – megállapítások Ha figyelembe vesszük a felnőttkori tanulás korábban tárgyalt paradigmáit, akkor az alábbiakat állapíthatjuk meg: A tudományos, technikai forradalom idején a formális tanulás és felnőttképzés volt a leginkább jellemző, amely a munkaerő-piaci, szakmaszerző felnőttképzések, munkahelyi képzések, átképzések, nyelvi képzésekben merült ki. A permanens művelődés és a tudás…
Tanulási formák 1. – Formális és nem formális Formális tanulás: Formális tanulás alatt azt a tevékenységet értjük, amelyben az életkor szerinti hierarchiába rendezett tanulócsoportok, erre feljogosított és kiképzett oktatók irányítása alatt tanulnak, a képzés célja, tartalma, időpontja, helyszíne és módja részletesen szabályozott. A formális tanulás tehát szervezett és strukturált közegben…
LLL és ami mögötte van Az egész életen át tartó tanulás programjának általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon a Közösség, mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet megfelelő…
Tudásalapú társadalom Köztudott, hogy manapság az információ társadalmában élünk, ahol a legfontosabb értéket maga a tudás jelenti. A Liszaboni stratégia az ezredfordulón is megfogalmazta a tudás alapú társadalom stratégiai kereteit, melyet az Európai Unió jelenleg is célként fogalmaz meg annak érdekében, hogy a gazdaság versenyképessége biztosított legyen. Ahhoz, hogy mindez…
Permanens művelődés Maga a fogalom az UNESCO montreáli konferenciáján jelent meg első ízben az 1960-as években, ám a hivatalos magyarázatára egészen 1972-ig kellett várni, amely az úgynevezett Faure jelentésben az alábbiak szerint írja le annak lényegét: az egyén felkészítése a tanuló társadalmi kihívásokra – ez a későbbi, ma is használatos…
Globalizáció Különösen fontos a pozitívan értékelt multikulturalizmussal szemben a negatív hatást gyakorló globalizációs nyomás megkülönböztetése, az utóbbi ellensúlyozása. A globalizációs hatások miatt egyre több külső behatás éri a társadalmat, amit nem lehet kivédeni. Különösen erőteljesen érintik ezek a határon túl magyar közösségeket, mivel eleve egy multikulturális, számukra kisebbségi létet jelent,…
Multikulturalizmus Meg kell teremteni azokat a fórumokat, ahol a más kultúrákkal való együttélés békés, pozitív példáját hozzák létre közös erőfeszítéssel: Közös bemutatkozások, vendégségek, cserekapcsolatok, partnerség, szomszédolás. Kismesterségek, a tárgyi kulturális hagyományok átadása a hagyományőrzés része, aminek helye van az életen át tartó tanulás tematikájában. A multikulturalizmus pozitív értékei abban az…
Hagyományápolás, nemzeti identitás őrzése, saját kultúrához való kapcsolódás I. A helyben élő kulturális sokszínűség és a távolban élő azonosság, rokonság felismerésére, értékelésére és megismertetésére nagy gondot kell fordítani. Ebben a közös programok, cserekapcsolatok nagy segítséget jelenthetnek. Javasolt a különböző – nem csak előadóművészeti csoportok és művészek, de más jellegű hagyományok,…
